Ajándék szinten már körülbelül egy tucat palack járt a kezeim között belőle (különböző térfogatú üvegek formájában), azóta, hogy az orosz cimborák jóvoltából először ittam Belugát 2010 körül.
Azok a trixik, legalábbis az a korosztály, akik most az "elit" klubokban szelfiznek egy ilyen üveggel, miközben ugye bottle service van, akkor valószínű még Lutrát gyűjtöttek, vagy a csattogós lepkét tologatták. A lényeg, hogy idehaza senkinek egy karcolatnyi fingja sem volt, hogy mi is ez; kaviár?
Szopják, nyalják az üveget a gold diggerek, pózolnak, mint a dámák Monte Carlóban, miközben 1000 dolláros makkos cipőben, meg top gun napszemüvegben csillogó zseléhajak markolják alulról a csecsüket. Csak úgy villannak a legújabb iPhone-al készült képeken a "really good quality gold platten wristwatch-ok", tölthetek egyet?- mosollyal aláfestésképpen, miközben már-már durran a műleszbi csók az optikailag hánytató hatású, kacsacsőrű emlősökre emlékeztő, kiélt 40-nek kinéző, 18-22 évesek között. Áttetsző felső, csillogós harisnya, meg pucsítós beállás, megfűszerezve egy kis twerkeléssel, a kanik meg úgy pergetik kifele a húszezreseket, ahogy LDC a 100 dollárosokat.
Egynémelyiken látszik, hogy ráférne pár év letöltendő kőfejtés a Csillagban, de hát a csajok ugye "vonzódnak a rosszfiúkhoz". A rendszertanilag moslékok közé sorolható hímneműek, Gucci-pulcsiban, persze ennek örülnek, jön ugye a pozitív visszacsatolás, lesz még ebből kétkezes csavarós a karélyig fosott vécécsészének támaszkodva a két fülkét felvonultató budiban, ahol a Chanel parfümöt nem, de ammóniaszagot annál inkább érezni. De sebaj, közben ezerrel pereg a tömeg a tánctéren, a dzsina por meg a vodka+redbull kombós pohárba. Hát igen, a bulizás nem kívánságműsor, ahogy a DJ is olyan stílusú szettet játszik, amilyen hakniban éppen van. Szerdán még kis Grofó recsegett a kultúrban, most ÁRENBí, de jövőhétre már van meghívása egy liverpooli acid partira is.
Lassan hajnalodik, minden egyes pillantással fél órával előrébb ugrik az OLED-es kijelzőn a mutató; a diszkó előtt a koca ivók veretik nagy sugárban kifelé a déli bablevest, akkorára tartott szájjal, hogy simán kitolatna rajta egy platós Zil teherató; mindezt olyan terpeszben, mintha legalább egy MATÁVos fővezetékcseréhez ásott gödröt kéne átugraniuk. Picsavillantósba fogják egymás haját a bulimacák az 5 fokban, a magukat Justinnak képzelő BMW huszárok meg könyököt az égnek tartva próbálnak leszervezni valami aftert, nem sok sikerrel. A cigit úgy fogják égő felével a tenyerük felé, mint akik éppen a Bastogne-i éjszakában szívják suttyomban a blázt, valami ganéj módon kikapart rókalyukban, hogy fejbe ne lőjék őket az ellenséges mesterlövészek. Végül sorra begördülnek a taxik, amikbe egymás után esnek be az élettelenné vált testek, fél tűsarkúk, meg hamis YSL kistáskák repülnek utánuk és azzal kocc, zárórára szétrebbennek az éjszaka királyai, királynői.
A rubel övezetből származó egyik legjobb vodkának mondják, tartom magam hozzá, hogy nem tévednek sokat, az ezt hangoztatók; hiába a szinte tökéletes élmény, ár-érték arányban, lehet, hogy találni jobbat a kínálatban. Vagy tévednék?
Nyugat Szibériában állítják elő 2002-óta, az amúgy 1900 óta operáló, Mariinsk Distilleryben, helyi artézi víz felhasználásával. Kétszer szűrik, kvarc homokon és ezüst szűrőn, elvileg ezzel garantálják a tisztaságot és az egyedi ízt. Szokták mondani, hogy messziről jött ember azt hazudik, amit akar, de a Beluga esetében hajlok rá, hogy elhiggyem. A szűrést követően/annak során van egy 30 napos pihi időszak (bizonyos limitált verzióknál ez 45), ezalatt hagyják érni, hogy végül megkapják azt a jellegzetes ízt, amit gondolom a helyi 89 éves, ex-párttitkár Feri bácsi kóstol minden nap éhgyomorra. Az összetevők között megtaláljuk a mézet, zab kivonatot (hmm) és a máriatövist/bogáncsot (WTF?). Miután rámondták az áment és kész a cucc, egy elég faszára sikerült üvegbe palackozzák. Kétségtelen az egyik legszebb a piacon, a parafa dugó tökéletes választás, hermetikusan zár és biztosítja, hogy semmilyen szennyeződéstől ne kelljen tartanunk.
A forma: klasszikus egyenes, hengerre húzott alak, ahogy már mondtuk, lenyűgöző, szinte csuszamos az ember kezében, nagyon jól átgondolt és megkomponált üveg, szép textúrák, a kézzel odarögzített hal forma az üvegtervezés/díszítés legmagasabb szintjéről árulkodik. (A hal, a természet szépségét hivatott szimbolizálni.) 5/5.
Illatra... ennek a szesznek nincs illata! Abból a szempontból legalábbis, nem mint a klasszikus szemetek esetében, hogy itt nem érzed az alkoholt. Bármilyen mélyeket szippanthatunk, hamarabb jut az eszünkbe frissítő citrusosság, mezei virágok, parfümös édesség, csipet fahéj, mint az alkohol. Szinte hívogat, hogy csak még egyszer szippants magadba, mielőtt megkóstolsz! 5/5, becsukott szemmel is.
Iz: elkapna a vágy, hogy tölts egy pohárkával és felturbózd néhány kiegészítővel, esetleg jéggel? LETÖRÖMAKEZEDET by Richard Paterson! Ez már az a szint, ahol tisztán magában, esetleg néhány csepp vízzel, hogy még jobban kijöjjenek a jellegzetességek/ aromák, szolgáljuk fel. Szobahőmérsékleten lehetnek mellékízek, így kicsit behűtve ajánlatos kóstolni, NEM JÉGGEL megpakolva! Ahogy a szánkba ér, szinte azonnal elterül, selymes, "abszolút" tisztaság, semmi karcosság. Kicsit édeskés, mint egy nagyon finom, alkohollal töltött csokoládé. Folyamatosan válik intenzívvé, szinte hullámzik az ízlelőbimbókon, végül ahogy végigfolyik a nyelőcsőben, mintha egy pillanatra kitágulna az univerzum; sokáig ott marad az íz, lassan halványul, szinte melenget, itt köszönnek be a mézes jegyek, a lezárás hibátlan. Ha hagyjuk teljesen lecsengeni, szinte összegyűl a nyál a szánkban egy újabb kortyért. Kibaszott 5/5!
Egy 0,7 literes üveg ára 10 rugótól indul, ami nem kevés egy üveg vodkáért, így abszolút a prémium kategóriába sorolható. Mostanában látni mindenféle díszdobozos kiadást; kaviártartó, ilyen pohár, olyan kiegészítők, ezekért általában kb. 2-5 darab kékhasúval többet kell otthagynunk a kasszánál. 5/3
Találkozhatunk sokkal drágább verziókkal is: Winter Edition-el, Gold Line-al, Allure-al, Noble Celebration-el, valamint ízesítettel, ami talán Hunting Herbal Bitter név alatt fut. A simának a literes kiszerelése 14-15 ezer körül indul, de láttam mindössze 1000 palackban piacra dobott Epicure verziót, amit a Lalique francia kristály és ékszergyártó szállít; ára: LOL.
Erről a vodkáról az embernek minden eszébe jut, ami drága, divatos és luxus, mondják. Valahogy nekem mégse hozza azt a haute couture feelinget. Megmarad egy tisztességes orosz oligarcha szinten. A prémium, ultra-prémium és luxus jelzővel illetett vodkák amúgy is sokszor másban nem, csak márkaépítésben erősek; nos a Beluga nem csak abban jó. Aki még nem kóstolta, egy teljesen új szinttel ismerkedhet meg.
Há'már elnézést, azért ez nem semmi: 3 literes verzió
